1- 4. h�t Pete�r�s A terhess�g �tlagosan 40 h�tig tart, idej�t az utols� menstru�ci� els� napj�t�l sz�m�tjuk. A v�rva v�rt kisbaba �lete azonban csak k�t h�ttel k�s�bb, a megterm�keny�l�s pillanat�ban kezd�dik. A menstru�ci�s ciklus 14. napja k�r�l az egyik petef�szekb�l egy �rett petesejt szabadul ki, �s ezzel lehet�v� v�lik a megterm�keny�l�s. A petevezet�k v�g�n l�v� ny�lv�nyok elkapj�k a petesejtet, �s beterelik a petevezet�kbe. A pete 24 �r�ig �l, �s ha nem term�keny�l meg, a k�vetkez� menstru�ci�kor a m�hny�lkah�rty�val egy�tt a h�velyen �t t�vozik. Az orgazmus sor�n a f�rfi 200-400 milli� ond�sejtet l�vell a n� h�vely�be. Ezek egy r�sze kifolyik, de egy r�sz�k �t�szik a m�hnyak ny�kj�n. A m�hnyak elv�konyodik �s rugalmass� v�lik a t�sz�reped�s idej�n. A spermiumok a m�hen kereszt�l a petevezet�kbe jutnak. Ha a t�sz�reped�s m�g nem k�vetkezett be, a spermium 48 �r�ig marad term�keny�t�k�pes a petevezet�kben. A megterm�keny�t�s Az ond� egyik �sszetev�je feloldja a petesejt k�ls� burk�t, �gy egy spermium behatolhat. Ha ez megt�rt�nt, t�bb spermium m�r nem juthat be. A sikeres ond�sejt farka lev�lik �s a feje elkezd duzzadni, �sszeolvad a petesejttel, s �gy egy sejtt� v�lnak. A sejt szinte azonnal oszt�dni kezd, mik�zben a petevezet�k a m�h fel� halad. A megterm�keny�l�s ut�ni kb. negyedik napon a megterm�keny�tett petesejt el�ri a m�h �reg�t. Ekkora kb. 100 sejtb�l �ll� g�mbb� v�lik, amelynek k�zep�n folyad�kkal telt �reg van, de az eg�sz m�g olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem l�that�. A k�vetkez� n�h�ny napon �t ez a g�mb a m�h�regben lebeg. Be�gyaz�d�s A megterm�keny�lt petesejt kb. a 3. h�t v�g�re bef�rja mag�t a m�h vastag, puha ny�lkah�rty�j�ba. Ez a folyamat a be�gyaz�d�s. Amikor a pete biztosan hozz�tapadt a m�h ny�lkah�rty�j�hoz, a fogamz�s teljess� v�lt. Az embri� k�ls� sejtjeinek szivacsszer� ny�lv�nyai bef�r�dnak a ny�lkah�rty�ba, �s �sszekapcsol�dnak az anyai v�rerekkel. Ebb�l alakul ki k�s�bb a m�hlep�ny. A k�ls� sejtek m�sik r�sz�b�l a k�ld�kzsin�r �s a magzatot v�d� burkok alakulnak ki. A bels� sejtek 3 r�tegre oszlanak, ezekb�l fejl�dnek ki a magzat test�nek k�l�nb�z� r�szei. A baba m�g mindig csak egy kis p�tty, kb. 0,5 mm. Ha ebben az id�szakban kett�oszt�dik a cs�rasejt, egypet�j� ikerp�r lesz bel�le. A be�gyaz�d�s hatalmas hormon�lis v�ltoz�ssal j�r. Sok kismama lek�zdhetetlen �lmoss�got �rez a k�vetkez� hetekben, �s ekkor jelentkezik az els� h�nyinger, �melyg�s, fejf�j�s is. A t�netek kellemetlenek, de a kis �letkezdem�ny v�delm�t szolg�lj�k. Engedjen nyugodtan a k�sztet�snek, a ha teheti, aludjon egyet!

• Megkezd�dik az embri� szerveinek fejl�d�se:
• Megjelennek az em�szt�rendszer kezdem�nyei: a sz�j �s az �llkapocs.
• 4 apr� v�gtagr�gy alakul ki.
• Egyszer� agya, gerince �s k�zponti idegrendszere van.
• Alakul a v�r�rrendszere.
• L�trej�nnek a hangszalagjai.
• M�k�dni kezd a sz�ve.

• Az �sszes f�bb bels� szerve kialakult, b�r egyszer�bb form�ban �s esetleg nem v�gleges helyzet�ben.
• Felismerhet� az arca: l�tszik az orrhegye, kialakultak az orrlyukak �s a k�t �llkapocs �sszekapcsol�dott sz�jj�. Nyelve is van m�r. Alakul a bels� f�le, az egyens�lyoz�s �s a hall�s szerve.
• Az ujjak a kez�n �s a l�b�n elhat�rol�dnak, de m�g egy b�rh�rtya �sszek�ti �ket.
• A karja �s a l�ba megny�lik, a v�lla, k�ny�ke, cs�p�je, t�rde m�r megfigyelhet�.

Ezzel a h�ttel befejez�d�tt az embrion�lis szakasz, v�get �rt a szervek form�l�d�s�nak id�szaka. A pocak n�veked�s�b�l k�v�lr�l m�g semmi sem l�that�. Hordjon laza ruhanem�t, pihenjen sokat, �s aludjon annyit, amennyit szervezete k�v�n